Asszimiláció vagy gettósodás? (3)

Asszimiláció vagy gettósodás? (3)

A kissebbség legújabb sorsa... két út, két reális választási lehetőség. Mondjanak, szajkózzanak nemzetpolitikusaink bármit. Egy a papír, egy a napi hír a tévében, más a mindennapi gyakorlat.

Dózsai József (Society, Society) A gettósodással szemben áll az a másik jelenség, amit főleg Bánátban és a végeken tapasztalni: magyar nevű emberek sokasága – főleg a szerb többségű falvakban, ahol magyar elemi iskoláról még álmodni sem lehet – nemcsak egyáltalán nem tud magyarul, de egyenesen szerbnek vallja magát. Ez a másik végzetes véglet. Így például számos Miklos Varga vagy Judit Keri valahogy szerb nemzetiségű lett... „Á, nincs itt semmiféle elnyomás, az erőszakos asszimilálást a magyarok művelték, akiktől mi itt száz éve szerencsésen felszabadultunk!” – hallani errefelé magukat értelmiséginek vallók szájából, sajnos túl gyakran.
Tragikusan elidegenedtünk egymástól! Nemcsak a főnemzet felé, de még a kisebbségi csoportok egymás iránt is: „Ez itt egy szlovák falu, itt vigyázz hogyan viselkedsz...”
Igazán érdekes az a fajta „turisztikai érdeklődés” is, amely a szerbek irányából érkezik: „Mik ezek a Vajdaság-szerte látható totemek?” (kopjafa)... „Mi az a fura hieroglif, ami a magyar települések bejáratánál van kitáblázva?” (rovásírás). Vagy amit trekkelő értelmiségi kérdett tőlem: „Micsoda az, hogy évek óta járom Vajdaságot, az összes ethno-szálláson voltam, de kazettás és napsugaras házakról mégcsak nem is hallottam!” A jól informált magyar válasza pedig: „Hát jóhogy, hiszen az a magyar folklór része, hogyan is tudhatnának róla... hiszen az etnográfia még a magyarok legjavát sem érdekli!”
Szomorú mindez, a nagy multikulturalitásunk közepette...
Pedig a bajok, a 21. század társadalmi bajai egyaránt érnek minden nemzetet: a legsúlyosabb a gyermekvállalás krízise, a falvak elöregedése, az iskolák kiüresedése... A terepen lehet sajnos megfigyelni (egyre több dülöngélő üres ház), és a folyamat olyan gyors, hogy a társadalomkutatók nem is képesek reagálni rá. Elfoglalja őket a „nagyobb” bajok, a migráció, a kovid, a demográfia, a klímaváltozás (...) kérdése. A tragikusnak látszó vég pedig vészesen közelít. Észrevétlenül beáll egy olyan állapot, amelyre nem számítottunk. Politikusaink bizonyára ismerik, de hallgatnak róla. Sőt a fiatalabbja talán már részesedik is belőle: a riasztó becslés szerint Szerbia évente 50.000 embert veszít! Az emberek elmennek, és a gyermekvállalás már senkit sem érdekel, mert túl költséges. A fiatalok, a modern „csak úgy együtt élünk” stílust választották, amivel nem jár együtt semmiféle társadalmi felelősség. Mégis a hippiknek lett volna igaza? Ez lett a menő, és ez a jövő?
A másik, szintén a terepen: megszólalni magyarul, Szabadkán már nem számít „kulturált” dolognak. „Kulturálatlan népség ez a magyar, állandóan pimaszul úgy beszélnek, hogy mi ne értsük... Ki tudja mit beszélnek rólam a hátam mögött? Tanulhatnának egy kis kultúrát!” Ja igen, van kitől tanulni. Sokat elmond kisebbségi helyzetünkről a mondás: „Pričaj srpski da te ceo svet razume”. Mert van olyan kulturált ember, akinek Szerbia az egész világ. Hát csoda ha annyian elmennek, elmenekülnek belőle? És milyen kisebbség! – itt még szerbek is kisebbségek, a saját hazájukban! „Majd jön a Šešelj és rendet csinál itt!” mondta nekem az államba egy magyargyűlölő úriember... A politika azonban csodákra is képes: államelnökünk magyarul szólal meg Horgoson! Államfőnk meghajol a csúrogi áldozatok előtt... A népe azonban csóválja a fejét, nem értik... „A magyar sohasem lesz a barátunk” olvasni a hír kommentjében, a „szerb sohasem volt a barátunk” olvasni a másik oldalon... – egy dolog a napisajtóban közölt aktuálpolitika, egészen más a realitás, sajnos.
De reménysugarak is vannak! Mivel a Nyugat összeomlásban van (lásd saját levében főlő EU) stílusosan cserbenhagyja a Keletet – nekünk tehát végre össze kell fognunk. Ha a két örökös ellenség, francia és német át tudott nézni egymás évszázados ellentétei fölött, nekünk sorstárs keletieknek ez miért nem sikerül? Vagy sikerülni fog?
Mert mindannyiunk megmaradásának a záloga ez!

Kísérő források:

• Srbija gubi 50.000 stanovnika godišnje: https://www.magacinportal.com/2015/06/srbija-gubi-50-000-stanovnika-godisnje/
• Életnagyságú Rákóczi-szoborot emeltek Tóthfalun: https://pannonrtv.com/rovatok/kultura/eletnagysagu-rakoczi-szoborot-emeltek-tothfalun
• Felavatták a Mini Délvidék parkot Tóthfaluban – YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=jeTZEtzuBF8
• A bácskossuthfalvi Kossuth-szobor kalandos története:
https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/bacskossuthfalvi-kossuth-szobor-kalandos-tortenete
• Zúgtak a harangok – Trianon 100: https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/zugtak-harangok-trianon-100
• Obeleženo 103 godine od oslobođenja Subotice: https://www.subotica.com/vesti/obelezeno-103-godine-od-oslobodjenja-subotice-id42695.html
• Serbian activists step up struggle against Ratko Mladic tributes: https://balkaninsight.com/2021/11/11/serbian-activists-step-up-struggle-against-ratko-mladic-tributes/

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tekst je deo projekta Afirmacija kulture dijaloga i tolerancije koji je sufinansirao Pokrajinski sekretarijat za obrazovanje, propise, upravu i nacionalne manjine – manjinske zajednice
Prilozi odražavaju stavove njihovih autora, a ne nužno i stavove redakcije ili Pokrajinskog sekretarijata