Nisu morale biti srušene

Nisu morale biti srušene
Sav nesporazum današnjeg grada leži u tome što jedan urbanizira, drugi gradi, a treći stanuje
Đorđe Dragojlović (Society) Ova misao hrvatskog arhitekte, akademika Andrija Mutnjakovića, vrlo se lepo uklapa u frtutmu oko rušenja dve kuće u samom centru Subotice, kuća koje nisu bile zaštićene, iako su spadale među najstarije zgrade podignute u gradu. Izdržale su nekih stotinu i pedeset godina, a nestale u roku od samo nekoliko dana...
Savez vojvođanskih Mađara oglasio se obimnim saopštenjem (prenosimo ga u rubrici Press clipping), u kom je izneo seriju predloga, od kojih je onaj koji je apelovao da se zaustavi rušenje kuća Budaija i Terleija (Törley) u ulici Šandora Petefija, već bio deplasiran: kuća više nije bilo. No, neke od inicijativa SVM-a prihvatila je gradska Skupština, na sednici koja je u međuvremenu održana.
Formalno, teško je bilo šta zameriti firmi koja je srušila zgrade, jer one nisu bile pod zaštitom. Što naravno ne znači da ih nije vredelo sačuvati, ali to je već neka druga priča, u kojoj je na svaku inicijativu takvog tipa veoma lako odgovoriti standardnim izgovorom, pozivajući se na, uglavnom nespornu, činjenicu da – nema para. Samo, taj je izgovor već toliko puta (zlo)upotrebljen, da je postao potpuno besmislen... Posebno kada se pogleda za šta se sve povremeno, i u sred velike besparice, troše sredstva.
Arhitekta Gordana Prčić Vujnović iz Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture rekla je Politici da su ove dve zgrade ocenjene kao objekti bez spomeničke vrednosti i nisu imale status kulturnog dobra.
– Takve objekte je moguće rušiti, ali to ne znači da moraju biti srušeni, jer je moguća i njihova restauracija. Žao mi je što ni grad ni investitori nisu spasli ova dva objekta i sa njima deo istorije grada, prenela je Politika njenu izjavu.
Ponešto će ipak biti sačuvano, sudeći prema izjavi Igora Dulića, direktora firme „DG kompani”. Politika prenosi njegovu izjavu kako nameravaju da pokažu da je moguće izgraditi novi objekat koji će poštovati graditeljsko nasleđe: konsultovali su nadležne institucije i angažovali arhitekte koji će na fasadu novog objekta vratiti sve dekorativne elemente, uključujući i originalne prozore.
– Radimo ovo već veoma dugo i odgovorno se pripremamo upravo sa namerom da vratimo originalne elemente na fasadu, izjavio je Dulić Politici.
O ove dve, sada već srušene kuće, pisali su i autori knjige „Gradotvorci – Városteremtők” (Subotica, 2004), Gordana Prčić Vujnović, Viktorija Aladžić i Mirko Grlica:
O arhtekturi ovih kuća nužno je govoriti budući da spadaju u grupu najranijih građanskih kuća koje su izgrađene u Subotici. One su poput unikata, imaju izuzetnu istorijsku, stilsku, arhitektonsku, konstrukcionu i ambijentalnu vrednost.
No, ta se njihova izuzetna vrednost negde očigledno zagubila, jer autori na kraju teksta u pomenutom izdanju navode:
Obe kuće su najnovijim regulacionim planom centra grada predviđene za rušenje. Ukoliko bi se to dogodilo, izgubili bismo dva bisera subotičke arhitekture koji su, doduđe, prikriveni slojevima patine i nebrige, navedeno je u tekstu „Kuće Budaija i Terleija” (knjiga I, strane 284 – 287).
Čini se kao da je reagovanje SVM-a, koje je usledilo u poslednjem momentu, pred samo rušenje ove dve zgrade, pa to svakako nije moglo zaustaviti, osim onog što je traženo u saopštenju, imalo i neke druge, nepomenute ciljeve. Ako ništa drugo, na to upućuje činjenica da je na pomenutoj sednici gradske Skupštine saopšteno da je većina odbornika iz redova SVM-a pristupila i Mađarskom pokretu (Magyar Mozgalom), pridruživši se tako gradonačelniku Jeneu Maglaiju (Maglai Jenő). Predsednik stranke, Ištvan Pastor (Pásztor István), izjavio je tim povodom da statut stranke ne poznaje mogućnost formiranja frakcija.
Azzonnal állítsák le a bontást!
A híradásokból értesülük arról a Szabadka városmagjához viszinyuló, a lesötétebb kommunista időket idéző, a város történelmi magja ellen megnyilvánuló magatartásról, amely lehetővé tette, engedélyezte és jóváhagyta a legrégebbi, 1875 előtt épült, a gimnázium és Csát Géza szülőháza (Poliklinika) közti épületek lerombolását, amelyek helyére sajtóhírek szerint 50-lakásos épületet terveznek. Követeljük a bontás és rombolás azonnali leállítását, annak megnevezését, aki jóváhagyta a városmag tönkretételét, a szakma kiemelkedő képviselői szerint kivételes értékű épületek eltüntetését, és mindezt a közvélemény értesítése nélkül, szinte titokban a két oldalról lezárt utcában.
Bunford Tivadar, a VMSC szabadkai Városi Szervezetének elnöke
„Buday és Törley házak, Petőfi Sándor 3-5. (...) Szabadka legkorábban megépült polgári házai csoportjába tartoznak.
Igazi ritkaságokról van szó, ezért kivételes történelmi, stílusbeli, műépítészeti, szerkezeti és környezeti értékkel bírnak.”
(Gordana Prčić Vujnović – Viktorija Aladžić – Mirko Grlica: Városteremtők, I. kötet, 284. oldal)
(Magyar Szó, 2015. november 7.)
Megtartották a Városi Képviselő-testület 34. ülését
... A mai ülésen rendeletet hoztak annak a folyamatnak a megfékezéséről, amely Szabadka történelmi városmagjának a megsemmisítéséhez, a Petőfi Sándor utcában a Törley- és a Budai ház lebontásához vezet. Ezek az épületek a Gimnázium és Csáth Géza szülőháza között voltak. A rendelettel hatályon kívül helyezték mindazokat a városi rendeleteket, amelyek lehetővé teszik a történelmi városmag radikális megváltoztatását. Ezt a pontot a VMSZ képviselőcsoportjának a javaslatára iktatták napirendbe.
Ilija Maravić, a Városi Képviselő-testület elnöke elmondta, hogy a SZHP képviselőcsoportja támogatni fogja a VMSZ képviselőcsoportjának a javaslatát. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, amiért nem keltették életre a szabadkai Városi képviselő-testület 2013. március 8-án megtartott 2. rendkívüli ülésén elfogadott rendelet a városközpont és a szűk városmag I. övezete részletes szabályozási terve kidolgozásának felfüggesztéséről és az új tervkoncepció kidolgozásáról szóló rendeletet.
Az akkori rendelet meghozatalát követően, mondta, nem nevezték ki a szakemberekből és pártonkívüliekből álló, új összetételű tervbizottságot, és nem dolgozták ki egy olyan rendelkezésnek a javaslatát, amely lehetővé tette volna a szűkebb és tágabb városközponttal és a szűkebb városmaggal kapcsolatban addig meghozott illetve kidolgozás alatt álló összes tervdokumentum szakmai felülvizsgálatát a Szerb Építészeti és Városrendezési Intézet vagy más szakmai intézmény részéről, összhangban a közbeszerzésről szóló törvénnyel...
(http://www.subotica.rs/index/page/lg/hu/id/9688)